Megújulás, a közösség méltó megemlékezése – így foglalható össze október 23-a 2025-ben Nagykőrösön. A város közössége délután 6 órától tartott megemlékezést a Kulturális Központ színháztermében.
A II. világháború és az 1956-os szabadságharc áldozatai előtt tisztelgő emlékmű megújulásáról, a munkálatok kezdeményezője, dr. Körtvélyesi Attila polgármester szólt a megjelentekhez.
„Nekünk nem a naptárba jelzett piros betű mutatja, hogy emlékezni kell! Nekünk ez személyes ügy. Nagykőrösön is sok család őrzi ezeknek a napoknak az emlékét, túlélők őrzik szorongva saját megélt történeteiket” – mondta a polgármester.
Ezen a ponton megható részét képezte a városvezető beszédének, hogy külön kiemelte a közönség soraiban helyet foglaló Czakó Istvánt, Nagykőrös 1956-os hősét, és megkérte Pista bácsit, álljon fel. A jelenlévők hatalmas tapssal fejezték ki Czakó István iránti tiszteletüket és nagyrabecsülésüket.
Dr. Körtvélyesi Attila hangsúlyozta: „Az, hogy miként emlékezünk meg szívünkben, fontos dolog. Ugyanakkor felfogásom szerint egy városnak, így Nagykőrösnek, kötelezettsége is van. Kötelezettségünk van a hősök felé, kötelezettségünk van a túlélők felé, kötelezettségünk van a méltón megemlékezni szándékozók felé.
Mindez nem lehet teljes méltó környezet nélkül. Ennek szellemében újítottuk meg a Hősök terén álló, az elmúlt években méltatlanná vált II. világháborús és 1956-os emlékművet.”
Ismertette az emlékmű megújításának fő adatait, majd elmondta: A megemlékezés tehát nemcsak szavak kérdése. Úgy gondolom ezek a tettek jelenítik meg egy város viszonyát a múltjához. Hogy megteszi-e ezeket, sokat elárul róla.
Nekünk fontos 1956 üzenete. Fontos az összefogás, fontos a kiállás a nemzet és egymás mellett. Egyértelmű volt tehát, hogy a Hősök terén leromlott állapotú emlékművet meg kell újítsuk. Mi megtettük, amit meg kellett tenni és meg fogjuk tenni ezután is. Közösen, Nagykőrösért. Mert ez a város tiszteli a múltját, és tudja, mivel tartozik azoknak, akik érte áldozták magukat.”
„higgadt bátorság és a csendes kitartás”
„Ma este együtt vagyunk itt városunk központjában, a történelem és az emlékezés fényében. A nemzet szívében ma újra felcsendül a dátum 1956. október 23-a, amely minden magyar ember lelkében egyszerre jelent hitet, fájdalmat és büszkeséget” – ezt már Bujdosó Balázs egyéni önkormányzati képviselő, a megemlékezés szónoka mondta.
„A mai beszédet azzal a tisztelettel és alázattal mondom, hogy minden korosztálynak, minden élettapasztalatnak, minden keresőszívnek szóljon, mert a szabadság, az igazság és a testvéri közösség üzenete nem évül el, nem koptatja az idő” – folytatta, majd korosztályonként szólt a nagykőrösiekhez.
Beszédében hangsúlyozta: „A magyar ember, a nagykőrösi polgár akkor megmutatta, a szabadság nem vágy, hanem felelősség. Itt Nagykőrösön, a forradalom idején folytatódott a munka, nem omlott össze a város élete. A polgárok nem a rombolást választották, hanem a megőrzést, az építést, a rendet. Arról szólt, hogy az ember meg akarja teremteni azt az országot, amelyben élni jó.
Ebben ma is van felelősségünk. Ez volt a mi forradalmunk igazi arca. Mértóság, összefogás és hit a jövőben.
Ez a higgadt bátorság és a csendes kitartás tartotta meg városunkat akkor, és ez tart meg bennünket ma is.”
Bujdosó Balázs kiemelte: „Nagykőrös mindig is a hit és a tudás városa volt. Az egyes felekezetek hagyományai nem csak a templomfalak között élnek, hanem a mindennapjainkban, a munkánkban, a becsületben, az emberi tartásban is.
Ez a hagyomány tanította meg nekünk, az igaz ember a hűségből él. Ez a hűség nem hangos, de messzire hallatszik. Ott él a szívben, az emberségben, a kitartásban.
Ez a hűség tartotta meg a városunkat akkor, és tartja meg ma is.
Tisztelt Nagykőrösiek, a kérdés most ugyanaz. Mit kezdünk a szabadsággal, amit örököltünk? Ma más világban élünk, a világ gyors, digitális, zajos, ahol az emberi értékek lassan épülnek.
1956 üzenete ezért ma talán még fontosabb, mint valaha. A szabadságot nem lehet letölteni, megvenni, vagy kiposztolni. A szabadság belül kezdődik.
Az innováció, a fejlődés, a megújulás csak akkor érték, ha a lelkünk is fejlődik vele, ha nem felejtjük el, hogy a technológia nem váltja ki az emberséget. Hogy a közösségi média nem helyettesíti a közösséget, és hogy a múlt emlékei nélkül a jövő gyökértelen. Ezért fontos, hogy Nagykőrös ma nem csak emlékezik, hanem épít is közösséget, intézményeket, parkokat, közösségi és kulturális tereket, ahol a múlt tisztelete és a jövő iránti felelősség együtt él.
A szabadságot ma nem fegyverrel kell megvédenünk, hanem tisztességünkkel, gondolatainkkal, felelősségünkkel. A jövőt nem megvárni, hanem építeni kell. A nagykőrösi polgárok méltó utódai azoknak, akik 1956-ban kiálltak a hazáért.
(…) Emlékezzünk azokra, akik hittek, és cselekedjünk, hogy méltók maradjunk hozzájuk. – mondta a jövőbe tekintve Bujdosó Balázs.
A megemlékezés további részében a Toldi Miklós Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium közösségének gondosan összeállított és magas színvonalon bemutatott „Fiatalok a szabadságért -1956” című műsorát láthatták, hallhatták a megjelentek.
Ezt követően a Hősök terére a megújult emlékműhöz, és büszkeségponthoz vonultak át a megemlékezők, ahol koszorúkkal, virágokkal, főhajtással tisztelegtek 56 hősei, áldozatai előtt.
Mert ez a város tiszteli a múltját, és tudja, mivel tartozik azoknak, akik érte áldozták magukat.
